Alaposan elkalandoztunk, de úgy látszik, hogy vannak szükségszerű átfedések, úgy látszik, hogy minden mindennel összefügg. Valami sötét dolog zajlik a háttérben az emberek feje fölött, valami szándékos rossz. Az evolúció bizonyítatlan, tudományosan cáfolt, hazug elmélete lezülleszti az emberiséget. Olyan káros, hogy akkor is el kellene titkolni, ha igaz lenne.
Az evolucionizmus komoly támogatás nélkül csak egy elmélet maradt volna, egy a sok közül, egy a hamisak közül. Hogy világméretűvé váljon, ahhoz komoly erők szükségeltettek. Komoly erők, komoly szándékkal. A cél adott volt: Istentelenné tenni az embereket. A módszerek ismertek, és nagyobb részt jól elrejtett, szekunder módon manipulálnak. Ne gondold azonban, hogy csak az evolúció minduntalan hangoztatásával, mert az csak a közvetlen meggyőzés (megtévesztés) része. Szükséges az is, hogy igénytelen, tudatlan és műveletlen embereket neveljenek, és ez ragyogóan működik: például könnyed szórakozást ígérve, néző hülyítő tv műsorokkal érik el céljukat, és észre sem vehetően kiirtják az emberekből maradék nemzeti kultúrájukat és minden igényességüket. Szó sincs bennük értelmes életcélokról vagy élettervekről. És hogy ilyesmi eszedbe se jusson, szünetben a reklámokból értesülsz, hogy ha van rádiótelefonod meg Coca Colád, akkor már élheted is az életet. És példaképeket teremtenek. Könnyed életvitelű, sikeresnek látszó példaképeket, akik azonban magyarul sem tudnak helyesen, valójában tanulatlanok, modortalanok és műveletlenek, és többnyire erkölcstelenek is. Nem nevezem meg őket, mert nem akarok senkit megbántani, ráadásul ők csak eszközök, és nem biztos, hogy ezt felismerik. Lehet, hogy valódi sztároknak képzelik magukat. Mire a jól elszórakoztatott fiatalok felnőnek, egy részükről kiderül, hogy semmire sem használhatók, apátlanok és hazátlanok, céltalanok és üresek. Már csak báboknak jók, de ezt is képtelenek felismerni. (Tisztelet a kivételnek). Példaképeket állítanak az akciófilmek is. Pozitív hősöket, akik rendíthetetlenül harcolnak az igazságért, szeretik a hazájukat, a családjukat, kiválóan küzdenek és lőnek, mindegy nekik, hogy terepjárót kell vezetni, vagy helikoptert, szuper számítógép kezelők, jártasak a tudományokban, nem félnek a haláltól, a golyózáporban humorizálnak, és halomra gyilkolnak másfél óra alatt több tucat, esetleg több ezer embert. Mivel ők a hősök, észre sem vesszük, hogy profi gyilkosok, mert az „igazságért” teszik. De kimondja meg – nekik és nekünk -, hogy mi az igazság, kinek van igaza? És hová is vezet mindez: a nézőben kialakul a kép: ha nálam az igazság, akkor ölhetek ezerrel. Sötét világkép sötét erőktől. És az igazság nevében, a népek nevében, a „jók” nevében arat az erőszak, arat a halál. Ha így maradna, kivérezne az emberiség… Darwin színre lépése óta folyamatos az emberek elsötétítése. Hogy milyen eredményesen? Csak nézz körül Európában! Még néha-néha utalnak a keresztény hagyományokra, de már alig tudják néhányan, hogy miről is beszélnek. A keresztények többsége egyszerűen hitetlenné vált. Ki kényelemből, ki félelemből. Aki kényelemből, az úgy gondolta, ha nem járok templomba, akkor vesszen a hitem is. Aki félelemből – és úgy hiszem, hogy ezek vannak többségben -, azok meg azért, mert megúnták az aggodalmaskodást egy fenyegetőző, ítélkező és bíráskodó Istentől. Ezt az Isten-képet pedig a keresztény egyházak vésték a hívők agyába. Ez a téves tanítás is okozhatta mára hívők millióinak elvesztését. A maradék hívők egy része pedig vasárnapi katolikus: ünneplő ruha, templom, vasárnapi ebéd, esetleg imával, és ezzel letudva a „kötelesség”. “Mintha Isten nem tudná, hogy is nézünk ki hétköznapi gúnyában”, és mintha nem úgy lenne rendjén, hogy a hitünk a mindennapok része legyen.
Egymás közötti beszélgetésekben Isten már szóba sem kerül, a vallásgyakorlás pedig csekély néhány százalékot tesz ki, egyes esetekben protokolláris politikai cselekvéssé süllyed.
Nem a vallás külsőségekben történő gyakorlásának mellőzése a tragikus, hanem a gyakorlás mellőzésével együtt kialakult istentelenség és a további – már említett – manipulációknak köszönhetően előállt kulturálatlanság. Sokan pedig különbséget sem tudnak tenni a keresztény értékek és a hit gyakorlása között.
A keresztény értékek emlegetését hallván gondolják úgy, hogy ezen értékek elfogadása mellé kötelező a hit befogadása és gyakorlása. Tévedés, hogy az úgy nevezett keresztény értékek, mint a szeretet, az együttérzés az elesettek iránt, vagy mások tisztelete és a tolerancia újkeletű dolgok lennének. Ezek általános emberi értékek, és sok Krisztus kora előtti társadalomnak (mint pl. magyar őseinknek) is elfogadott, sőt kötelező normái voltak.
Néhány alapvetés túlmutat a hiten a tudást táplálandó:
- Az anyag elektronjai milliárd évek óta rezgésben vannak, erejük nem múlik, a rezgés állandó, folyamatos. Mitől? A semmitől – önmagától – nem rezeghet, mert örökmozgó nem létezik.
- Az anyagnak önmagától nem létezik olyan rendezési elve, mely életet generálna. Ha lenne ilyen, a tudósok már rég rátaláltak volna.
- Spontán lejátszódó folyamatok csakis a rendezetlenség növekedésével járhatnak.
- Ha az anyag önszerveződése által keletkezett az élet, akkor hogyan találhatta ki az anyag – mintegy önmaga ellen fordulva – a halált?
- Az evolúció molekulárisan is lehetetlen.
- Az evolúciós elmélet legfőbb akadálya az eredetkérdés vonatkozásában az a körülmény, hogy az információ fizikai és kémiai értékekkel nem definiálható, az információ nem az anyag tulajdonsága, mert szellemi mennyiség, szerzőt igényel, nem létezik akarat és értelem nélkül, és statisztikus, véletlen folyamatokban nem keletkezhet.
- A kövületek eredménye, hogy a hiányzó átmeneti fajok mellett átmeneti szervek sincsenek, mint pl. félig pikkely – félig toll, félig láb stb. Darwin erről semmit nem tudott, és úgy gondolta, hogy a variációk határtalanok. Nem ismerte a „genetikai állandóság” elvét, ami kimondja, hogy egy faj megváltoztatása érdekében végzett bármiféle keresztezés eredménytelen. A genetikai állandóság elve arra is rámutat, hogy az élő fajok között áthághatatlan az akadály.
Nincs bizonyíték:
- a növények kialakulására,
- az állatok kialakulására,
- az átmenetekre növényből állatba és az állatok egymásból való átmenetére.
- teljesen hiányoznak az átmeneti fajok.
- a gondolat nem lehet anyagi (agyi) eredetű, a tudatunk nem anyagfüggő. Ennek pedig rendkívüli kifolyományai vannak: ha nem anyagfüggő, akkor független lehet a testtől és független annak pusztulásától, halálától.
- a „belső bizonyítékok”, a klinikai halálból visszatértek tanúsága szerint a túlvilág létezik, a halálélmények léteznek, létezik a karma, léteztek előző életeink, és nem a test támad föl, hanem a lélek költözik új testbe.
- törvény, hogy örök életre vagyunk ítélve, és végső sorsunk az örök üdvözülés.
- törvény, hogy Isten benned van és Te Isten része vagy, mint tenger a cseppben és csepp a tengernek.
- Te magad választod sorsodat, Te élhetsz és visszaélhetsz vele.
- a legfőbb törvény pedig a szeretet törvénye.
Nem nehéz törvények, könnyen eligazodsz rajtuk.
Az ember örök
Ha szintetizálod e könyvben leírt tudást és tapasztalásokat és más tapasztalások százezreit, millióit, ha megfontolod mértékadó tudósok véleményét és átgondolod Jézus szavait, logikusan juthatsz a következtetésre: Örök életre vagyunk ítélve, és az ember elpusztíthatatlan!
A sorsunk jelenti az esélyt a beteljesüléshez.
Kryon így ír erről: „Az örök élet nem egy fogalom, melyet átadok neked, hanem inkább egy olyan koncepció, melyet te adtál önmagadnak az isteni intuíciód révén, arról, hogy az élet örökké tart. Mivel te lineárisan gondolkodsz, nem érted, hogy mindig is léteztél, és mindig is létezni fogsz. A Föld megteremtése előtt hosszú idővel már velem voltál és én veled. Kapcsolatban vagyunk és mindig is abban maradunk. Van egy működésben levő rendszer, melyre nem emlékszel, és ez elrejtett előled, mert dualitásban élsz, és éppen egy vizsgán haladsz át. Ez az a rendszer, ahol elbúcsúzom tőled, amikor erre a bolygóra elindulsz, és köszöntelek akkor, amikor visszaérkezel, de te nem emlékszel erre”.
Nem kell hinned! Ez is egy törvény. Nem kell hinned Istenben, sem a túlvilágban, ez nem feltétele sem az üdvözülésnek, sem karmikus feladatod sikeres teljesítésének. Lényeg, hogy szeretetben élj, legalább azokat szeresd, akik engedik. Légy önzetlen, és szerezz örömet. Éld a magad életét. És ha jól megy a sorod, akkor is álld ki a próbát, ha bőségben élsz és földi (anyagi) fogalmaink szerint szerencsésnek mondhatod magad.
Ne dőlj be divatos törvényeknek: ne akarj másokat kisemmizni, és ne vesd meg a tőled nyomorultabbat. Ne feledd, Te is voltál olyan – vagy leszel.
Ha nem ezt teszed, akkor sem kárhozol el, csak nehezebb lesz, tovább tart. Mert örök kárhozat nincs.
Személyiséged, habitusod pedig nem más, mint lelked megnyilvánulása földi testben, tükrözve lelked érettségét.
* * *
Megkíséreltem tudósok érveit, gondolatait felhasználva, azokat néhány esetben tovább fűzve, újszerű és régebbi összefüggésekben bemutatni világunk természetét. A mellett, hogy tagadom az amúgy is bukott materialista evolúciót, amelynek bukása már sokak számára evidencia, igyekeztem rávilágítani stratégiájukra és alkalmazott technikáikra is. Felvázoltam egy képet a világról, az életünk mikéntjéről, annak céljáról és értelméről, egy – a legjobb tudomásom szerinti – „igazi” világ működéséről.
E könyv főbb témaköreit külön-külön sokan tárgyalták már, sokan megírták tudósok, kutatók és mások is. Az volt a célom, hogy egy helyen, egy könyvben hozzam össze a transzcendentálist bizonyító legújabb tudós véleményeket, továbbá a halálélményt meg a túlvilágot kutatók esetleírásait, kapcsolatba hozva a Bibliával, magának Jézusnak a szavaival, a Földön túli entitások megnyilatkozásaival, remélve, hogy így az összefüggések kézenfekvőbbé válnak és könnyebbé teszem a szintézist.
Az életről alkotott felfogását illetően mindenki meg van róla győződve, hogy neki van igaza, és ez mindaddig így marad, amíg nem ismerjük meg az Univerzum törvényeit, az ember “működését”.
Közös mederbe terelném az érzéseidet, gondolataidat a világról, utalva néhány dologra és érvre, ami esetleg eddig elkerülte a figyelmedet, és talán számodra is új összefüggéseket tár föl.
Így talán könnyebben kialakulhat egy világkép, mely logikus összefüggéseket és rendet mutat, nincsenek alapvető ellentmondásai, ezért magyarázatul szolgál az emberi világ működésére, a teremtésre, Istenre, az isteni mikéntjére és az ember örökkévalóságára. És a tudás – úgy-e – több, mint a hit? Istenben hinni jó, de sokkal jobb tudni, hogy van.
Én magam végiggondoltam alaposan a felvázoltakat, és szeretnék biztos lenni benne, hogy sikerült kikerülnöm a saját korlátaimat.
Ahová jutottam, az örömteli és vígasztaló: A Világ Isten alkotása és benne az Ember örök életre ítéltetett.
